képzés- és állásinterjú

Azt hiszem, hogy ennyi segítség és jótanács után tartozom annyival, hogy írok kicsit a tegnapi beszélgetésről. Nem is kicsit, de majd meglátjuk.
Első körben: a hétfő estém az önéletrajzom aktualizálásával telt, összeszedtem, hogy hol, merre voltam azóta, hol jelent meg valamim, átírogattam azokat, amiket tanácsoltak, ésatöbbi. Szóval teljes nagygenerál volt, azzal a céllal, hogy ha kérik (bár nem volt ilyesmiről szó), akkor teljes felkészültséggel nyújthassam át nekik. Viszont sajnos megcsúsztam az indulással, így Tücsök munkatársai mentettek meg, akiknél sorbanállás nélkül, helyben ki lett nyomtatva, én meg már rohanhattam is, hogy ne késsek a megbeszélt időpontról. És hogy miben mentem? Ugyan a nyakkendő és az öltöny értelemszerűen otthon maradt, de egyébként teljes harci díszben.
Épp minden közlekedési eszköz engem várt, így még a késői indulás ellenére is maradt időm bolyongani, és keresni a találkozó helyét. Így figyeltem fel két lányra, akik szintén egy címet kerestek, ugyan azon a környéken, ahol én is. A leszólítás megtörtént, és igen: ugyan oda akartunk menni. Innentől kezdve hárman voltunk, és hamar tájékoztattak, hogy ők már megtalálták, a bejáratnál állunk. Ja... áháá! Tényleg. :)
Viszont had meséljek a kinézetükről: utcai cipő. Farmer. És topp. Hát, hűha.
Ők csengettek fel, aztán elkezdtek vitatkozni, hogy melyikük fog beszélni (egyik tolta a másikra, a másik meg vissza), úgyhogy magamra vállaltam a feladatot. Beengedtek. Amíg felértük, megtörtént a bemutatkozás, és némi képet kaptunk egymásról. Fent újabb ismerkedés, ezúttal a házaspárral, akikhez mentünk. Végül nemhogy csoportban, vagy kettesével akartak beszélgetni velünk (nem zavarta őket, hogy majdnem húsz perccel hamarabb ott voltunk, és még teát is tök szívesen főztek volna), hanem egyesével hívtak be minket. Felajánlottam a lányoknak, hogy ha szeretnének menjenek csak, de mivel újra előadták az előbbi műsort, inkább megint én mentem. Hamarosan ettől függetlenül mindhárman bent ültünk, és mégis egy nagy tájékoztatást kaptunk. Rájöttek, hogy nem nagyon kaptunk infókat, így jobb az első ötlet, hogy tömeges informálás legyen.

Magáról az állásról és az előtte kapott képzésről talán majd később írok. Egyelőre nagyon sok a megválaszolatlan kérdés, és nem nagyon vannak kézzelfogható tények. Szóval majd később.