Darukat hajtogatok. Már jó ideje. Csak az én daruim virtuálisak, és egy nintendóhoz vannak csatolva. Kb a lelkemmel együtt.
Bubuék korábban már jártak nálunk, így ők (pontosabban csak ő) tudja, hogy miként is néz ki az a nintendo ds, amely központi helyet foglal el az egész lakásban. Nincs szentélye, de majdnem. Anno bátyám nővérünktől, sógortól és tőlem kapta közösen karácsonyra és születésnapjára együtt. És még így sem volt olcsó. Azzal azonban, hogy hozzáköltöztem, én is birtokba vehettem a gépet. Sőt igazság szerint a gép szinte csak az enyém, mivel tesóm gyermeteg éne továbbra is a számítógéphez van kötve, és nem osztozik rajta a nintendó.
Így lényegében véve az enyém (és csak az enyém, mwuhahaa), én pedig koptatom is rendesen. Például darukat hajtogatok. Virtuálisan. A darut persze nem kell szó szerint érteni. Valójában öhmm... erőteljesen hódolok gyerekkori hülyeségemnek: pokémonokat nevelek. Tudom, gáz, főleg, hogy még beszélek is róla... de na, ez van. Legalább nem kerül zsébe, és a készülő tészta mellé is le lehet ülni vele.
És hogy miért hajtogatom azt állandóan, hogy én darukat hajtogatok? Hát van az a történet japánban, hogy aki hajtogat ezer darut, annak teljesül egy kívánsága. Én elhatároztam, hogy meg sem állok addig, amíg minden fajta-féle szörnyecske meg nem járta a kezem alatt. Ez annyira gázul hangzik, nem? Valójában azonban remek ihletelő. Fantasztikusan kikapcsol. Tényleg! És legalább annyi kihívás, mint amennyi szórakozás is. Nem csak játék, de elhatározás kérdése. Kicsit formálódni kell, úgy, ahogy az a a világ kívánja. Ki kell tartani, hogy akkor is csináld, amikor sokadszor mész neki ugyan annak a feladatnak.
Így egyesülnek a sekélyes örömök, a daruhajtogatás és a pokémonok egyetlen nintendóban.
Tessék megmondani: gáz ez?
Bubuék korábban már jártak nálunk, így ők (pontosabban csak ő) tudja, hogy miként is néz ki az a nintendo ds, amely központi helyet foglal el az egész lakásban. Nincs szentélye, de majdnem. Anno bátyám nővérünktől, sógortól és tőlem kapta közösen karácsonyra és születésnapjára együtt. És még így sem volt olcsó. Azzal azonban, hogy hozzáköltöztem, én is birtokba vehettem a gépet. Sőt igazság szerint a gép szinte csak az enyém, mivel tesóm gyermeteg éne továbbra is a számítógéphez van kötve, és nem osztozik rajta a nintendó.
Így lényegében véve az enyém (és csak az enyém, mwuhahaa), én pedig koptatom is rendesen. Például darukat hajtogatok. Virtuálisan. A darut persze nem kell szó szerint érteni. Valójában öhmm... erőteljesen hódolok gyerekkori hülyeségemnek: pokémonokat nevelek. Tudom, gáz, főleg, hogy még beszélek is róla... de na, ez van. Legalább nem kerül zsébe, és a készülő tészta mellé is le lehet ülni vele.
És hogy miért hajtogatom azt állandóan, hogy én darukat hajtogatok? Hát van az a történet japánban, hogy aki hajtogat ezer darut, annak teljesül egy kívánsága. Én elhatároztam, hogy meg sem állok addig, amíg minden fajta-féle szörnyecske meg nem járta a kezem alatt. Ez annyira gázul hangzik, nem? Valójában azonban remek ihletelő. Fantasztikusan kikapcsol. Tényleg! És legalább annyi kihívás, mint amennyi szórakozás is. Nem csak játék, de elhatározás kérdése. Kicsit formálódni kell, úgy, ahogy az a a világ kívánja. Ki kell tartani, hogy akkor is csináld, amikor sokadszor mész neki ugyan annak a feladatnak.
Így egyesülnek a sekélyes örömök, a daruhajtogatás és a pokémonok egyetlen nintendóban.
Tessék megmondani: gáz ez?
2 megjegyzés:
annyira nem is. bár én minden mögött felsőbb célt vagy titkolt világmegváltó igazságot látok.legyen az egy hamutál kiürítése, vagy az hogy mi van az ember körme alatt.ha megfogadod,hogy kitartasz valami mellett, egy idő után már nem is a dolog maga az ami fontos.hanem te.hogy megígérted .magadnak. és ha nem is sikerül, vagy időközben változik maga a feladat..az érzés a lényeg közben: véghez vinni a kitartást magát.mások miatt hajlamosak vagyunk bármit megtenni.magunk miatt néha feladjuk.nincs számonkérés.csak tükörbe nézés. de még ott is te döntesz.megvárod amíg visszanéz, vagy csak elmész onnan. szoval hajrá
Ihlet-ihlet! :D Árad belőled. És talál. Mondanivalóstul. Igen, jól mondod, így gondoltam. Örülök, hogy te is ezt látod benne, nem csak én.
Megjegyzés küldése