Bishop

Jelentem, hogy a hétvégén újra kezembe került az a Kutyák magazin, amelyiket talán fél éve is van, hogy megvettem. Nagyon kutya-hiányom volt akkoriban, és kicsit enyhíteni akartam rajta. A cikkek azonban kiállításokról, és az azon részt vevő kutyák fajtájáról és felmenőiről, meg gazdáikról szóltak, így gyors átlapozás után félre is dobtam, és azóta a szekrényemen porosodott. Hétvégén azonban nővéremék utánam hozták (lényegében kilakoltattak a lakásukból, még a fogkefém sem maradt náluk), így kikerült az otthoni asztalra, ahol a család néhány percnyi szemezés után rávetette magát. Anyum cikkeket talált kedvenc kutyafajtájáról, és lelkesen bólogatva olvasta őket; apám némi távolságtartással kezelte az újságot, pedig még bátyámra is rányitottam egyszer az olvasása közben. Így került újra elém az újság, és éppen megtetszett az egyik kutyafajta (legújabb elhatározásom, hogy egy nem túl szép ebet akarok magamnak, ez pedig éppen eléggé nem volt szép), amikor megláttam a végén hófehér kiadásban: első látásra szerelembe estem.
Azóta kisebb-nagyobb részletekben érkezik a felismerés, hogy egy hófehér (feltehetően albínó van az újságban látott képen, mert egyébként nem tenyésztenek ilyesmit, mert nem jó pont a kiállításokon), amerikai staffordshire terrier kutyust szeretnék, amely (és itt némi paradoxon észlelhető) a Bishop névre fog hallgatni, bár nőstény lesz. (Azóta már kacsingat a Metal Lady, illetve az Alice elnevezés is, de még nincs határozott végeredmény.)
Lényegében valami olyasmit szeretnék, mint amilyen a mellékelt képen figyel.
Azóta kezdek megbarátkozni a más színárnyalatokkal is (már egy teljesen feketében is benne lennék, illetve kezdenek tetszene a szürke és a kellemesen barna foltosak is), de egy kitételem van. Szó sem lehet ilyen tigriscsíkosan, furcsán barna bundás ebről: katt ide.
Meg is rohamoztam pár tenyésztőt e-mailban, érdeklődve árak és lehetőségek után. (Persze a szándékaim nem komolyak, csak szeretnék tájékozott lenni e téren.) Eredeti terveim szerint a kutyámat nem kiállításokra, hanem iskolákba vinném: kiképzés. Persze ez csak álom, de nagyon jól esik gondolkodni rajta.

Ugye, hogy gyönyörű ez a kutyus?