Közel tíz éve már együtt nevetünk vagy sírunk vele napról napra a tévé előtt ülve. Beszél portrugál nyelven, deichmanul, több C und A dialektust ismer, mégsem pályázik külföldi babérokra. Ő a magyar filmek Leslie L Lawrance-ja és Vavyan Fable-ja. Igazi humorbomba, aki könnyedén veszi fel a magányos hős álarcát.
Rúzsozott ajkaira petyhüdten lóg kamasz bajsza, ahogy leül elém, szemében pajkosság csillan, nevetőráncai meggyűrődnek, amint félreigazít szeme elől egy rakoncátlankodó tincset.
Nem Én: Szervusz… azaz… mondja, tegeződhetnénk?
Neve D-és: Igen hatásos, ha ilyen kérdéssel kezdesz már az elején, emelem a kalapom a szaktudásod előtt. Igazán különös belső tűzre vall, de biztos vagy-e abban, hogy képes leszel a választ úgy visszaadni az olvasóknak, ahogy én elmondom? Mert tudod, ez az egész kicsit olyan, mint a Dorothy Csodaországban, csak hiányzik az egészből a nyúl és a madárijesztő.
N.É.: Biztos benne, hogy a válaszai mindig egyértelműek?
N.D.: Már amennyire Jim Carrey nem Elvis útját akarja végigjárni, csak azért, mert úgy gondolja, hogy helyesen cselekszik. Mert szerintem az egész nagyjából ennyin múlik. Ha az ember egyszer elhatároz valamit, akkor jobb, ha végighalad rajta. Az utazás a lényeg, és nem a célba érés. Persze több szem többet lát, és nyugtával dicsérd a napot, de azért ha valaki előre iszik a medve bőrére, végül fapofánál hagyhatják.
N.É.: Igen, a kritikusok újabban már kezdenek más tehetségeket is felfedezni.
N.D.: Valahol megértem, hogy a színvonal fontos dolog, csak nem értem, hogy miért pont most? Tudja, ez olyan vacak forgatókönyv, a logika szikrája sincs meg benne, és mégis ezt adják ott fenn egyfolytában. Nem valami tehetséges a mi írónk, az már biztos. De azért ha a szíve csücske bajban lesz, remélem, csak segít.
N.É.: Ezek szerint nem adta fel magát.
N.D.: Nem én vagyok remény, úgyhogy akár fel is adhatom magam, akkor sem adom fel. (nevet)
N.É.: Ezt jó hallani, az embereknek szükségük van hősökre.
N.D.: A heroikus pózolást hagyom másra, engem inkább vigyenek fel a padlásra. Nem visítanék, de most már késő, most látom, hogy milyen óriás ő. Szőke haja lebben az égben, kékítőt old az ég vizében.
N.É.: Csak nem szerelmes?
N.D.: Mióta az 1500-as években a filozófia Shakespeare révén nagy áttörést ért el, és még az alapvető emberi létet is megkérdőjelezte – Lenni, vagy nem lenni? –, azóta mindig gondban vagyok a dolgok definícióját illetően. Úgy látom, hogy az alapvető problémát már az a kérdés is felveti, hogy „A magányában kidőlt fának van-e visszhangja?”, avagy ha nem tudunk valamiről, akkor az meg sem történik?
N.É.: Ezek szerint már gyerekeket is terveznek?
N.D.: Hát, elég jól legyökereztem most, és úgy tűnik, hogy ha én kidőlök, annak lesz visszhangja. Mindenesetre most próbálunk megtollasodni, persze a hátamon nem, bár a párom szeretne két szárnyat is.
A verseny mindenki számára nyitott: nevezhetnek a Blogteren már jelen lévő aktív blogok, a MÍA hallgatói és érdeklődői, valamint bárki, aki kedvet érez az íráshoz, közösségre és olvasókra vágyik.
Nevezési díj nincs, határidő 2009. október 4.Freestyle, fórum alapú RPG. Az istenek felébredtek Álmukból. A mágia újjáéled, új kor köszönt ránk. Az ember pedig járni tanul...
Kidolgozott mágiarendszer, istenkultuszok, fajok és egyéni misztikum vár Rád!"
2007 októberét
Szóval hogy mi is az érték? Érték az a belső megnyugvás, mibe tudsz kapaszkodni bármilyen kilátástalannak látszó helyzetedben is, bármikor, bárhol és azt tudod mondani: a vége csakis jó lehet. Így érték lehet a vallás is.
Ahogy egy eszme. Vagy az a frappáns gondolat, ami esetleg megmarad az emberben és később már szinte hitvallásává növi ki magát számára. Úgy gondolom, hogy mind-mind ugyan azért azonosulunk jelmondatokkal, kultuszokkal, mert általuk rengeteg mindent kaphatunk. A legszélsőségesebb helyzeteket, vagy gondolkodást is alátámaszthatják ezek és bizonyosságot adhatnak nekünk. Gondoljunk például a megtört, imádkozó ateista beteg emberre, vagy akár arra a skizofénre, aki szentül hiszi, hogy istene szólítja őt meg.
Tehát érték minden egyes gondolat, legyen az akár tévhit, ami motivációt ad. Akár reményt a gyógyulásra, vagy hitet tettünk tisztaságában. A lényeg, hogy általa tisztának érezzük magunkat és reményt adjon a jövőnkre nézve.
És így máris elmondtam, hogy számomra igazából mi az, ami érték. Mert számomra érték minden egyes gondolat, érzés, felvillanó emlék, ami által többnek érzem magam, ami igazolja addigi utam helyességét, ami azt igazolja, hogy valaki vagyok, ami elismer, ami előremozdít és amit én is oly nagyon, de nagyon szívesen adnék, ha feltétel nélkül mindenkinek adakozni tudnék belőle.
Mert az értéket közvetíteni kell. Adni tovább és örömmel venni, ha kapunk. Bezsebelni még a leghalványabb mosolyt is, amit nekünk szánnak. Élni a vágyainknak, annak, amit mi hiszünk. Érték lehet képesség is. Képesség például arra, hogy megtanuljuk és elfogadjuk mások gondolatait is és magunkévá tehessünk, majd továbbadjuk. Érték jobbá tenni magunkat és embertársainkat, környezetünket, szeretteinket, kezdve a legszorosabb rokoni szálaktól, a családi kedvencen át, egészen a számunkra sokat jelentő tárgyakig.
És akkor itt is vagyunk, az élettelen, mozdulatlan tárgyakon. Amiket az ember a kezébe vesz, használ, rálép, mert az a tárgy éppen arra jó. Hogy az ember rálépjen. Beszélhetünk akár egy lépcsőről. Sőt, akkor már legyen lépcsőház. Ez a lépcsőház vezethet mondjuk épp haza, a családhoz. Vagy testi és lelki társhoz. De akár egy vadidegen emberhez is, akivel feltehetően egyetlen egyszer kell csak találkoznunk egész életünkben, de ahhoz ezen a lépcsőházon kell átvágnunk. De lehetséges, hogyha később újra ott járunk, akkor megmozdít bennünk valamit. Felidéz egy régi emléket, vagy eszünkbe juttat valakit, akire már réges-régen nem is gondoltunk. Pedig néha, ha felidéznénk az arcát, azt, amire ő tanított minket, akkor többek lennénk és többet is adhatnánk. Márpedig érték ez is."
Szóval ennyi lenne. Minden jót! :)
- ének-dal-óda: folyamatos, hullámzó, nincsenek hirtelen váltások, de ha mégis, akkor is van egy ritmusa, egy állandósága.
- eldugott menedék: ugyan sosem szerettem, ha egy ismertség azzal indul, hogy a másik nyakába varrjuk saját bánatunkat, azért nekem egy összetartozás érzést tud adni, ha a régi, ezeréves barátokkal-ismerősökkel meg tudjuk beszélni a gondokat, az eseményeket. Nem azért, hogy a másikból lelki szemetesládát tegyünk, hanem azért, hogy jobban megismerjük, megtudjuk, hogy mi mozgatja, mit miként él meg, hogyan figyeli meg az őt ért reakciókat.
- réges-régi plüssmackó: azt hiszem inkább igénylem, mint én adni tudnám azt a feltétlen szeretet, amire gondoltam ezzel. Úgyhogy nem is illik igazán a felsorolásba, dehát így tellt be a három. És azért jól hangzik nem? A tanárnő is igazán megmosolyogta.
Akiknél érdeklődtem a jegybeiratásokkal kapcsolatban, azoknak üzenem, hogy hétfőn sikerült mindent elintézni, úgyhogy minden jegyem bent van a renszerben, érvényesítve van, semmi nem maradt ki. Az átlagomat nem merem kiszámolni, de a hármas felső háromnegyedét kaparászhatja talán.
Fogalmam sincs, hogy miért teszek ekkora lelkiismereti kérdést egy gyakorlatból, de nagy nehezen csak rászántam magam és jelentkeztem egy, általam régóta kiszemelt rádióhoz... akik azóta se jeleztek vissza, sőt, alán még a levelem se olvasták. Mivel a vezető a suliban előadóskodik, ezért felkerestem iwiwen és ott is megírtam neki. Remélem, hogy ezzel nem ástam el magam egy életre a szemébe, mivel még lesz vele tárgyunk a második évben. ^^""
Jelenleg éppen Sámán királyt nézek (pótolom elmaradt gyermekkori anime-adagom), túl azon, hogy kijegyzeteltem a médiainformatika jegyzeteimet, Rakéknek megírtam a választ az ebédmeghívásra, újfent ellenőriztem az iwiw üzeneteimet, illetve a freemailt és elindítottam egy újabb Full metal panic: Fumoffu letöltést. ^^
Tegnap kaptam Nózitól Lovecraft novellákat, illetve Edgar Allen Poe verseket. Nagyon kíváncsi vagyok rájuk, remélem, hogy tudnak segíteni. Nemrég nekiálltam egy novellának, azonban gondban vagyok vele kapcsolatban. Ha elkészül és felkerül a karcolatra, akkor majd gondolom ide is belinkelem.
Nos, itt a vége, lassan ebédelni kéne. Elhatároztam, hogy babgulyás féleséget főzök. Gáz, vagy nem gáz, de akkor is konzervből. x)
