2009. november 15., vasárnap

Tagadás

Azt szoktam mondani, hogy a "nem akarom"-nak nincs semmi értelme. Ha kimondod, attól még a feladat nem lesz kész, és semmi nem oldódik meg. Fárasztod a környezeted, akikben esetleg még van kitartás. És az egésznek nincs logikája sem, mert kit érdekel, hogy akarod-e, vagy sem?!
Ez egy feladat, amin túl kell jutnod. Sajnáltathatod magad, hogy hát te ezt nem is akarod, meg nyávoghatsz, meg fennhangon világgá kiálthatod a makacsságod, hogy akkor sem, de az egész fikarcnyit sem ér. Még csak magadnak sem teszel jót..
Akkor, ugyan már, lépjünk túl ezen. Nincs már pelus, és kinőttük a homokozót is, legalább ennyi életrevalóság legyen bennünk, hogy ne mondjuk ki... nem old meg semmit.

Ne cseszd el az idődet ilyen hülyeségekkel. Inkább tedd le a segged, és ülj neki!

2 megjegyzés:

ancsi. írta...

Ejha.:D Én is sokszor ilyen vagyok, úgyhogy kicsit rejtett üzenetként fogtam fel..de be kell, hogy lássam, van benne valami..:D Magamat is felidegesítem vele és csak az ellenérzést növelem a teendő iránt. Tipikus panaszgörcs tulajdonság..de legalább önkritika van.:DD

Chim írta...

Le a kalappal előtted Ancsi!! :)
A bejegyzés úgy született, hogy tök magányomban fennhangon kicsúszott a számon...
Gondoltam gyorsan tisztázom magammal a helyzetet. :D

Megjegyzés küldése