2010. április 28., szerda

Liza és Ádám a paradi... izé.. Lakatlan Szigeten

A mai este során mivel semmilyen feladattal nem haladtam, megragadtam a facebook-on, ahol Liza "Mit tennének Veled egy lakatlan szigeten?" című teszt kitöltésébe kezdett. Remélem nem haragszik meg rám, de tényleg, egyszerűen nem hagyhatom ki, hogy azokat a dolgokat le ne írjam, amik három ilyen teszt kitöltése után lavinaként elindultak. x)
Megjegyzés: a szövegeket néha ctrl+c, ctrl+v-sen vettem át, hogy teljes legyen a szöveghűség. Ezért esetleg hibák előfordulhatnak. Illetve az új információkkal szépen bővítem a dolgokat, így néha talán kusza, esetleg ellent mond a történet saját magának. Ez lehetséges, mert Liza facebook-on egy csomó módon meghal, és nehéz volt egyeztetni ezeket, hogy mind létrejöhessen.
Azt még érdemes tudni, hogy ezek az emberek, akik ebben szerepelnek, mind normlisak, és hétköznapiak, akik ennek a történetnek a szövése közben azon veszekedtek, hogy egyáltalán lesz-e holnap protokoll zh, tehát teljesen normális főiskolások. (Najó, talán Liza és én kivételek vagyunk. :)) Ha esetleg valami kimaradt, akkor kérem, az illetékesek szóljanak! :D

A történet pedig:
Liza és Ádám a paradi... izé.. Lakatlan Szigeten

Ez a történet egy alternatív Lost univerzumban játszódik, amelyben keveredik a Bermuda Háromszög rejtélye és némi Robinson utóérzés. Az alapvető sztori, hogy éppen Lizával hajókázunk, mint két csóró főiskolás, amikor az elsüllyedt, de mivel tudunk úszni, és hoppá!, pont ott volt egy lakatlan sziget, így odajutunk. Bár Liza nem úszik jól mély vízben, és ezért erre először úszás helyett egy Sáritól kapott lakatot próbál használni (ez a Sári egy mellékszereplője a történetnek, aki innentől kezdve semmilyen más szerephez nem jut), de ez értelemszerűen nem húzza ki őt sehová, de azért mégis kijut valahogy Liza is mellém a Lakatlan Szigetre.
Első ötletünk, hogy indítunk közösen egy blogot, amiben beszámolunk a szigeten töltött mindennapjainkról, azonban Liza rájön, hogy nincs netünk. De ez végül nem is annyira probléma, hiszen gépünk sincs, amiről blogolhatnánk, ezért úgy döntünk, hogy ha egy laptopot össze tudnánk fabrikálni, akkor már netet is csiholunk.
Felmerül azonban egy alapvető probléma, hogy a lakatlan szigetünket ugyan úgy hívják, hogy Lakatlan Sziget, azonban nem azért, mert senki nem lakja. Megtámadnak minket a kannibál bennszülöttek, és én a kezükre játszom Lizát, bosszuból azért, mert elkezdett Pénteknek becézni. Liza ott találkozik Adrival, akit megment azzal, hogy megegyeznek a bennszülöttekkel, hogy Adri megnyúzza őt nekik az esti nagyvacsorán (először úgy tűnik, hogy kisbicskával, azonban később már karddal és sisakban áll neki), majd elmenekül az egyik hajójukkal (vagy úszik, ez nem derült ki pontosan), hogy egy másik szigeten szőnyeget csináljon Liza bőréből amivel majd takarózhat este, hogy ne fázzon a dereka. Addig is a bennszülöttek felfalják Lizát (itt kapcsolódik be a történetbe egy rejtélyes harmadik szereplő, Fanni, akiről csak annyit tudunk, hogy civilizált ember létére ő is kannibálokkal van, és nyárson süti meg a saját részét Lizából), és amíg jóllakottan aludnak este, én meglógok a másik csónakjukkal.
Liza visszatér kísérteni engem, azonban csak a szigeten tud mozogni, mert a mágneses tér ott tartja. A szigeten viszont mivel a kannibálok nem tudtak hazamenni a hajóik híjján, ezért ott elszaporodnak. Liza ezt látva (és azért, mert segített Adrinak is, meg nekem is, meg egyébként Fanninak is, de erre már senki nem gondol) megüdvözül, és angyalka lesz belőle a mennyországban, glóriával, fehér szárnyakkal és mini lanttal a kezében.
Adri addig is boldogan alszik egy másik szigeten Liza bőrében, én pedig visszatérve a civilizációba könyvet írok a történetünkről (konkrétan ezt :D), amiből hatalmas kasszasiker vagy bestseller lesz.
Tehát mindenki jól jár, kivéve Lizát, akit mindenki kinyír és megszivat, de aztán a megüdvözlés után már neki is jó lesz, tehát: Happy End a vége.

4 megjegyzés:

Rien K. Shaw írta...

Jézusom, már látom is a horrorisztikus cselekményeket magam előtt! xD Ebből a kicsi sztoriból simán lehetne csinálni egy minimum 500 oldalas horror regényt! Szerintem óriási sikere lenne, minimum 2 évig vezetné a könyvlistákat a világ minden pontján. xD
Sok részletre ki lehetne térni benne! ;D
Hmmm... Lehet, hogy lecsapok a sztorira és jól megszedem magam belőletek, így mindenki jól jár: ti híresek lesztek én meg rohadtul gazdag. :p Na és hogy mit kezdenék ezzel a gazdagsággal? Nos talán az egy külön blog bejegyzést fog érdemelni egyszer... xD

Chim írta...

Aztarohadt xD Már elnézést! :D
Örülök, hogy így beindította ez az egész a Te fantáziádat is! :D

liza. írta...

Azért nagyon szép, hogy mindenki az én halálom történetéből akar gyakorlatilag pénzeszsák lenni. :D De én jobban járok a glóriával, a szárnyakkal meg a mini lanttal, meg a mennyország kifogyhatatlan gumicukor-készletével. :P :Đ

chim írta...

Nagyon igazad van Liza, jobban jársz, nem is beszélve az angyalfiúkról, akik szabadidejükben (lényegében állandóan) hófehér strucctollakkal legyeznek Téged. Vagy elkezdtem keverni a dolgot, és az már a görög mitológia újmodern Hérája? Na mindegy, az biztos, hogy ez kijárna Neked, ha már ennyiszer áldoztad fel magad miattunk.:D

Megjegyzés küldése