Azt hittem, hogy túl vagyok azon, hogy "a nappal is éjszaka, amikor megkörnyékeznek az ágy alatti múlt-kísértetek".
Azt hittem, hogy ez is olyan, mint amikor sikerül végre kimondani és tudatosítani valamit, és így már nem is olyan veszélyes, vagy félelmetes, és már el is múlik.
De újabban megint hosszúra nyúlnak az éjszakák, és kezdenek elálmosodni a nappalok. Lehet, hogy az rémiszt, amit a tavasz hoz?... Pontosabban nem hoz. Nem hozhat.
Basszus... Csinálom itt magamnak a hülyeséget, miközben ezernyi még a feladat.
❃
4 éve
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése