krízistervezet

Emlékszem rá, hogy volt olyan időszakom, amikor meghatároztam, hogy nagyjából mikorra kell túl lennem az önbizalmi válságomon, és folytatni azt, amit addig is csináltam.
A minap több szaktársammal egyetemben én is kaptam egy levelet a konzultációs tanárnőmtől, aki felügyel azért, hogy a szakdolgozatunk időben kész legyen és jó legyen, hogy csipkedjük magunkat, mert csak a tyúk kotlik a tojásain.
Ez alapvetően viccesen hangzik, főleg ebben a megfogalmazásban, de bennem ilyenkor mindig megszólal egy kis félsz, hogy újabb kihívással kell szembenéznem nekem és a billentyűzetemnek, és mostanában ráadásként kezdem leértékelni a határozottságom is.
Ez nagyon remélem, hogy csak időleges dolog, mert a határozottságomra, kérem szépen, nagyon is szükségem van! Nélküle...



...Valami nagyon ehhez a sok üres sorhoz hasonló történne az íráskészségemmel. Megszűnne, és nagy semmi lenne; sok-sok üres enter lenne ott, ahol szövegnek kéne feszítenie a lapszélek távolságát.
Egyelőre annyit teszek, hogy befizetek egy táblára, amin az áll: "Ez a részleg felújítás és korszerűsítés miatt zárva."
Illetőleg tájékoztatom a dolgozóimat, hogy attól még a meló nem áll meg, a shownak folytatódnia kell! A környező szakosztályok pedig viseljék majd a pluszterheket...

Persze ezek csak tervek. Huhh, tök jó érzés, hogy már erre is vannak megoldás-féleségek. Az a tábla rendelés talán még inkább várhat... :)