2010. március 5., péntek

szülinapi ajándék

Nagyon rossz érzés volt, ahogy ott álltam a sorok között, előttem azzal az ajándékkal, aminek tudom, hogy tényleg nagyon örült volna, én meg leemeltem egy másikat. Arra volt pénzem.
Ennyit az olyan emberek születésnapjáról, akik még a soknál is sokkal többet megérdemelnének, nemhogy az átlagosnál kevesebbet.
Nagyon rossz érzés volt. Főleg akkor lesz az, amikor látom majd, hogy ennyiért is elmosolyodik..

Az én drága édesapám.

3 megjegyzés:

Rien K. Shaw írta...

Ne aggódj, igazából nem az a lényeg hogy mit adsz, neki úgysem ez fog számítani, hanem az hogy Tőled, a fiától kapja. Lehet, hogy ez közhelynek hangzik de így van. Ő pontosan tudni fogja akármit is adsz, azt szívből adod, mert fontos a számodra. Hisz mégsem a tárgy a legnagyobb adomány, hanem az hogy Te vagy a fia és szerintem ennél több és nagyobb ajándék nem kell neki..... Lehet ezt most még te nem így érzed, de majd ha apa leszel és a fiad áll előtted ugyanígy kezében a Te ajándékoddal biztosan tudni fogod, hogy neki a mosolyod többet ér...
(Hidd el igazam lesz :D )

Muciii írta...

Egyetértek az előttem szólóval. Tényleg nem az a fontos, mit adsz, hanem hogy Te adod!
És igen...
Ha majd az első rajzlapon, az első pacát fogod a gyerekedtől kapni.. Na attól nem lesz nagyobb boldogság a világon!!!
És a nyakamhoz a rozsdás bökőt, ha nem lenne igazan!! ;)
Szóval ne aggódj Ádi, nagyon fog bármi kis csekélységnek örülni!!!

Chim írta...

Mit is csinálnék nélkületek? Nagyon köszönöm!! :))

Megjegyzés küldése