rekordok

Ancsy adta az ötletet, sógorom a fényképezőgépet, a blogspot pedig a helyszínt, szóval ideje az online lakásavatónak! Hepaj!

Előtte azonban egy kis közérdekű információ. Nem tudom, hogyan történhetett, de ha valaki megnézi az archívumom számait, akkor leszűrheti belőle, hogy hiába van még csak március 3-a, máris sikerült reprodukálnom az egész 2009-es év bejegyzésmennyiségét.
Persze ebben benne vannak az olyan alig pár mondatos bejegyzések is, mint például az eggyel korábbi is, de talán arányait tekintve nincs több belőlük, mint a tavalyi évben. Egyelőre (köszi fyra, majdnem megint baltásgyilkosos szó lett belőle :)) masszívan reménykedem benne, hogy ez a tendencia csak növekedni fog az idő előrehaladtával, és nem csak a mennyisége, de a minősége is javulni fog, hogy még jobban szórakoztassa azokat, akik eddig is szívesen olvasgatták naplopó bejegyzéseimet.
És ha már Rólatok van szó, akkor elárulom, hogy mennyire tök jól esik, hogy már kilenc rendszeres olvasó íratkozott fel a listámra, akik nagy része ráadásul rendszeres kommentel, így már alig akad bejegyzés, amire ne érkezne legalább 2 komment.
Nem tudom pontosan, hogy ez motivál-e ennyire, vagy bármi másról van szó, de az biztos, hogy ez nagyon sokat jelent nekem.
Talán ennek tudható be az is, hogy egyre szívesebben beszélek a blogomról másoknak is, és ennek megvoltak a maguk lépcsőfokai. Elsőként a csakis a netes ismerősök tudtak róla, úgy mint Fionn, ancsy, Anna. Aztán jött egy tágabb réteg, a karcolatosok, akik közül kommentelt például Maggoth is, de valószínüsítem, hogy juditti is onnan talált ide.
Addigra viszont már itt voltak a korábbi csatornákból Loran és Birken is.
Innen jött számomra egy nagy, és annál örömtelibb lépés, mikor Réka, avagy Muciii is blogger lett, és általa érkezett Tamara is. Illetőleg más szaktársak is. IviC a különlegesség, ami erősíti a szabályt, hiszen ő is itt van nagyjából a 2009-es újrakezdés óta.
Mostanra pedig elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy egy nagyon szűk családi réteg is beavatott lett.
Szóval számomra ez egy sikersztoris fejlődéstörténet (is), aminek a tortáján Ti vagytok a csokimáz! :)

Köszönök mindenkinek minden rendszeres olvasást, kommentelést, szurkolást és bíztatást! Nagyon remélem, hogy idővel valamennyire meg fogom tudni hálálni: ha mással nem, hát a szórakoztatással. x)
Egyszer talán eljutok majd arra a pontra, hogy a bejegyzéseim olyan kreatívak lesznek, mint fyráé; olyan művésziek, mint a sajnos egyre kevesebbszer bloggerkedő Fionné; olyan lendületesek, mint ancsyé; olyan kis kacagtatóak, mint Muciiié, és olyan szórakoztatóak, mint IviCé. Imádlak benneteket! :) Tessék még írni-írni-írni, mert jó Titeket olvasni! :)