Itthon ülök továbbra is, ez pedig nem igazán teszi lehetővé, hogy valami komolyabb írásba kezdjek. Nem kaptam cikktémákat sem még a hétre, amikhez a minimálisan zavaró környezet még nem jelent teljes írásképtelenséget, tehát tulajdonképpen még mindig maradnak a blogos bejegyzések írogatása, ha már nagyon csépelném a klaviatúrám. Ehhez nem kell ihlet, csak pár gondolat, azokból meg általában egy-kettő mindig akad.
Blogbejegyzést írni relatíve könnyű, legalábbis mostanában nem okoz különösebb nehézséget. A legfőbb problémám általában az szokott lenni, mikor le akarok írni valamit, de a fenébe se tudok azon a gondolatai csapásirányon lenni, amin kezdetben akartam.
De a novellákkal nincs így. Az előző év nyarának vége felé kezdődött az egész írogatás, Fionnal, meg azzal a képes játékkal. :) A kedvemet kb féltucat történet megírása után az vette el, amikor sorban születtek az olyan novellák, amiknek nem lett végük. Ezek nem tartottak tovább általában egyetlen vagy fél oldalnál, és a harmadik ilyen már a kedvemet szegte.
Majd jött az Önismeret Művészei pályázat, és jött a levél a kiadótól... ez pedig magával hozta a motivációt. Jelenleg azt hiszem, hogy 3 befejezetlen történeten dolgozom. A számban nem vagyok biztos. Hol egyikkel dolgozom, hol a másikkal... azt hiszem, igazán nem számítok termékenynek.
Mindenesetre most egy negyedik írásnak állok neki, szurkoljatok. Nem novellát akarok írni, ez egy újabb blogbejegyzés lesz. Egyszer csak rájövök végülis, ha kitartóan próbálkozom, hogy miként kell kerek, egész történetet írni... :/
❃
4 éve
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése