Újabban párbeszédeket kreálgatok a fejemben, azon igyekezve, hogy minél életszerűbbek legyenek. Ennek az elszállt filózgatásnak viszont megvannak a maga hátrányai. Nemrég például megállapítottam magamban a villamoson egy lepukkant egyént fikszírozva, hogy "ez a férfi tiszta csíkos vámpír". Még jó, hogy nem hallotta senki más. Magam sem tudom, hogy ez sértés lett volna, vagy sem, de... kezdek félni a tudatalattimtól. Úgy érzem magam, mint érettségin néhány ember: fogalmam sincs, hogy mi az, amiről beszélek, de sokkal jobb ez így, mintha kussolnék.
Néha úgy érzem, hogy zűrt kavartak az elmúlt - de még kísértő - események abban a fejben, amibe a közeljövőben vissza szeretnék költözni.
Néha úgy érzem, hogy zűrt kavartak az elmúlt - de még kísértő - események abban a fejben, amibe a közeljövőben vissza szeretnék költözni.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése