idétlenkedés?

Régen pánikoltam és voltam tanácstalan, főleg a saját hülyeségem miatt, mindezt az egyetem kapcsán, de a szombati nap estéjén sikerült. A vége a másokra mutogatás, és a célokról való lemondás lett. Fogalmam sincs, miért ekkora huszárvágás ez nekem, hogy valamit elódáztam, de azóta is a helytelen döntésem felett őrlődök, a következményeket sorolom, szidom magam, egész nap foglalkoztat... régen érintett ennyire mélyen bármi is, főleg, hogy azóta látom, mégis vannak, akik belevágnak. És a nap főpoéna, amikor egy közülük még be is szól. Elanyátlanodás, bizonytalankodás, döntésképtelenség... Mi van velem?!