2010. december 26., vasárnap

hazaértem

Itthon vagyok. És ezt honnan máshonnan venném észre, minthogy: senki nem veszi észre, ha hozzá beszélek, és gond nélkül könnyed társalgásba kezd (az általában anyám által kezdeményezett) bármilyen más dologról.
Ha pedig már anyámnál tartunk, a kedvenc párbeszédem vele az utóbbi napokban:
Én: Fél tucat levelet kaptam, akik karácsonykor még arra is gondoltak, hogy névnapom van. Olyan jól esett.
Anyum (felsóhajt): Hihetetlen, hogy az embereknek mikre nincs idejük.

Itthon, édes itthon.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Család <33 :D

Hedgedog írta...

hja :/

Névtelen írta...

Ugyan már, ez mindenkinél így van. Engem is kiakasztanak, hogy soha nem hallgatnak végig, sőt, utána még fel vannak háborodva, ha én kiakadok emiatt xD. De akkor is család <3. Így szeretjük őket. A hülyeségeikkel együtt :D.

Hedgedog írta...

Jó tudni, ha mindenkinél így van. De ez esetben elvárnám, hogy ha azt mondom "akkor szeretem a legjobban őket, ha nincsenek mellettem", akkor értsék, mire gondolok, és nem csak bután nézzenek rám. :DD

Megjegyzés küldése