az, hogy átvettek államira, mint kiderült, annyit jelent, hogy benne vagyok a szakom legjobb hét hallgatójában. ami nem kicsit awesome, és nem kicsit öröm, még ha be is felhőzi kicsikén, hogy nem igazán sikerült szinkronba hozni az eddig kapott információkkal a végül tényleges kapott értesítéseket, így volt, hogy egy nap kétszer hívtak, egyszer, hogy átvettek, majd este, hogy most inkább úgy olvassák: mégse. az volt ugyanis a probléma, hogy a levél nem Bp-re ment, hanem szépen haza, a Balaton partjára. a végszót azért én kaptam meg, a legutolsó kérvényemet is elfogadták, és erről mailértesítés fogadott, közvetlenül a Hegy' után. így azért teljes volt már a kép. :)
gondoltam, elmesélem mindezt, hogy ne az a ronda nagybetűs poszt fogadjon bárkit, aki erre téved. nem kicsit teher került le a vállamról ezzel. szóval... öröm a köbön. :)

BME.  Á T V E T T E K  Á L L A M I R A!!

ez annyit jelentene elvileg, hogy az évfolyamelsők legjobbjai között voltam. vagy csak jól tettem, hogy egy nappal korábban elküldtem az átkerülési kérvényt.

ez már mindennek a... kulcsa!

a mai nap tanulsága: az élet értelme, hogy a kulcsa a zsebedben legyen.

más álmodik arról, hogy fülig szerelmes vagyok, és hogy mennyire rajongtam érte. más el tudja képzelni, csak én nem.

segíts rajtam, báránykám

ó, és ennyi, és itt, és vége.




A jól eltalált negyven öltés,
A negyven, mélyről jött üvöltés:
A seb, a kés, és a zsebbe-kéz,
A sebesült test felett.

A csorbája a pohárszélnek,
Az ördögszarvú, istenféle,
A girhes macskák a kukákon,
Meg a baglyok, fönn az ágon.

Mikor a pap kapja el az apácát,
Mint fókákat a cápák.
Segíts rajtam, segíts, kérlek,
Segíts rajtam Báránykám.

A jól eltalált negyven öltés,
A negyven, mélyről jött üvöltés:
A seb, a kés, és a zsebbe-kéz,
A sebesült test felett.

Reggel mindig az ég felé néz,
Délben a Szentírásból idéz,
De este kér, hogy taszíts el
Mindent, ami te voltál.

Mikor a pap kapja el az apácát,
Mint fókákat a cápák.
Segíts rajtam, segíts, kérlek,
Segíts rajtam Báránykám.

És a lámpácskák is égnek már,
És romlott ember húst ettem,
És három napig hánytam,
Aztán könnyebb lett a föld.

Így lettem a rossz szellem,
A hátadon végigfutó pók,
De olyan őszintén szól belőlem ki,
Mint Júdásból a csók,

Egy hang vagyok a sötétben,
Ami az ágy lábánál áll,
És belesúgja a füledbe, hogy
Segíts rajtam, segíts, kérlek,
Segíts rajtam Báránykám.

papírrepülők

egész napomat a papírrepülők uralták. szembejöttek a pultban, találtam a moziteremben, ott hevert a földön az asztalok mellett, és ahogy ráléptem a hazafelé vezető útra, nagyjából fél tucatot számoltam meg magam körül az utcán. paranormal activity light.

\o/\o/ \O/ \o/ \OIo/ \o/\O/ \o/

csodálatos félévet zártam. túl vagyok rajta, és bár végérvényesen elmozdultam egy olyan irányba, ami eddig egyáltalán nem volt rám jellemző - nemrég ezt úgy írtam le, hogy egy kicsit megint csak teljesebbnek érzem magam. de elég a halandzsából. nem várt sikerrel zártam ezt a félévet, a tárgyaim nemhogy meglettek, hanem remek eredménnyel íródtak be végül az indexembe. csodálkozásomnál már csak csodálkozásom volt nagyobb emiatt. köszönöm az érdeklődéseteket a blog szünetelése miatt, köszönöm, hogy eddig eltűrtétek a szenvedésemet, és főleg köszönöm, ha ezt valaki még hiányolta is később. remek közönség vagytok, és borzasztóan hálás vagyok miattatok. nagyon remélem, hogy hozzám hasonlóan Ti is remek féléveket, iskolaéveket zártok most. és nagyon szurkolok azoknak is, akik jövő szeptembertől újabb kihívásokkal akarnak szembenézni, mert úgy döntöttek, hogy otthagyják/továbblépnek abból a mókuskerékből, amiben eddig rótták a köreiket. és igazán büszke vagyok azokra, akik mindenféle váltás nélkül is úgy érzik már, hogy megtalálták a helyüket. így kell ezt csinálni. és így legyen továbbra is. éljen a változás, éljen az öröm, éljen a sikerélmény. csak így tovább - előre, vagy hátra, kinek mi jelenti a boldogságot.