átoktörés

az történt ma, hogy kívánságra elindult mellettem a 4-6os teljes vonalon, így nem késtem előadásról, ahol meglepetésre kiderült: talán ma megtört a több hetes átok, és végre-végre sikeres zh-t hoztam össze! otthon összeszedtem kialvatlanságtól és éhségtől szenvedő önmagamat, és frissült erővel vágtam neki a napi szinten szépen adagolt zh-adagba. 

azt kell mondjam, hogy a mai nap egy szép nap.

tengermoraj

nem bírom Ákost! a gimivel túlléptem rajta, kinőttem belőle, leszoktam róla, az új dalaival lépésről lépésre megutáltam, erre fogja magát, és létrehozza pl ezt a dalt (http://youtu.be/lyXZum4Nn_A), én meg már meg se merem hallgatni az új albumának a többi számát, hátha lehetetlenné teszik azok is, hogy mást hallgassak!

Ima

Ma láttam egy nőt, imádkozott a buszon. Én nem üdvözöltem szentségelve a 4-s, 6-os felújítását, egyszerűen az Astorai felé kerülök. Ma mégis a pótlóbuszon ültem, rögtön az ajtó mellett, a felzsúfolódott tömeggel együtt én is szolidan kerülve bárkivel a szemkontaktust. Épp ezért tűnt fel a nő, aki áhítatos arccal, kezét a mellén összekulcsolva nézett maga elé. Az ajtóban állt, a lépcsőkön, de nem kapaszkodott. Azt hiszem, a Rákóczi téri megállót hagytuk el, amikor egy pillanatra rálátunk egy kereszteződésben egy számomra még be nem azonosított templomra. Keresztet vetett. Azt hiszem, hogy ezt csak én láttam, hiszen mindenki másnak háttal állt. Mosolygott.

Azt hiszem, le kéne vonnom valamilyen tanulságot, de még nem megy. Majd holnap. :)